Tegnap délben Pisa-ba érkeztünk meg repülővel. A terv az volt, hogy busszal elmegyünk a ferde toronyhoz, végigsétálunk a Csodák terén és a tér túloldalán vonatra ülünk a szállásunk felé. A pisa-i repülőtér átépítése egy mozdulattal keresztülhúzta a tervünket. Maradt a 'people mover' (vezető nélküli, automata vonat), ami szerintem a világ egyik legrövidebb repülőtér - város központ közötti megoldása: egy gyalogosan 1,5 kilométeres távot hidal át. De mégis ezzel mentünk, mert további két kilométer gyaloglás várt ránk a Csodák teréig. Ami - szemben magával a vàrossal - tényleg fantasztikus. Persze leszámítva az irdatlan mennyiségű turistát, ebbe természetesen beleértve magunkat is 😀
A rövid turistáskodás után irány a szállásunk, ahol négy éjszakát töltünk. És hogy fogunk így végigmenni az úton? Egyszerű: ezeken a napokon vonatozunk a napi szakaszokhoz. Minden nap reggel irány vonattal a kiinduló pont (ez ma Lucca volt), gyaloglunk, majd a végpontról (ez ma Diecimo volt) vonattal vissza a szállásra. Másnap ez a végpont lesz a kiinduló pont. Jó vonat közlekedéssel igy az első 3 napot hátizsák nélkül tudjuk megtenni. Nagyon fontos szempont ez az első napokban!
A szállásunk egy két fős apartman. Pékség, étterem, bolt a közelben, az állomás 500 m. Mi kell még?
Mondjuk jó lett volna, ha a mi Lánchídunkkal kb egyidős, ahhoz hasonló hídjukra fel is tudtunk volna menni, de ez most nem sikerült - felújítás miatt zárva van.
De vissza a mai naphoz! A mai szakasz értelemszerűen Luccából indult. Természetesen meglátogattuk a tavalyi reggeliző helyünket, hogy jó-e még a capuccino. Jelentem, nem csalódtunk!
Ezután 10 km bemelegítés következett. Sík terep, sok árnyék, gyönyörű környezet. Nem is szabadna másképpen kezdeni 😀.
A délután kicsit már mozgalmasabb volt a maga 300 métert meghaladó szintemelkedésével, de a környezet bőven kárpótolt a fáradságért.
A nap végére 23 km lett a megtett táv. Nem kiemelkedő, de első napnak bőven megfelelt.
(Diecimo, 6,5 óra, 23 km)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése